A régión belül is kevesebbet keresnek a hazai diplomások
2013.11.03.
Egyre aktuálisabb és aggasztóbb kérdés a munkaerőpiacon az agyelszívás, vagyis a fiatal diplomások külföldre vándorlása. A Fizetesek.hu adatai szerint már Csehországgal és Szlovákiával összehasonlítva is 10-20 százalékkal többet keresnek a pályakezdő fiatalok.
A rendszerváltás óta a diákok nagyrésze a felsőoktatás felé vette az irányt. Nem is csoda, hiszen a diploma az elmúlt húsz évben egyet jelentett a magas státusszal, a biztos munkahellyel, a kiemelkedő fizetéssel, és úgy általában: minden olyan lehetőséggel, ami leginkább a kiváltságosoknak adatik meg. A társadalom ilyen hozzáállása azt eredményezte, hogy még az a gyerek is gimnáziumban tanult tovább, aki később mégsem vált hallgatóvá, esetleg idő előtt elhagyta a felsőoktatás berkeit.
Így a rendszerváltást követő első évtized után csak az érettségivel rendelkező, kvázi képzetlen munkavállalók és álláskeresők nagyobb száma tűnt fel a munkaerőpiacon, diplomával még sikert sikerre lehetett halmozni. Az elmúlt években azonban már a felsőfokú végzettség sem jelent garanciát: a frissdiplomások nehezen tudnak elhelyezkedni, a divatszakok értéktelenné váltak és az állástalan diplomások száma is egyre növekszik.
A KSH adatai szerint 2010-ben kétszer annyian szereztek felsőfokú oklevelet, mint 1990-ben, miközben ugyanebben a két évben megegyezett szakközépiskolai végzettséget szerző pályakezdők száma.
Nem véletlen, hogy miközben mindenki jól fizetett menedzser, mérnök vagy jogász akar lenni, a szakközépiskolák elnéptelenedtek: a szakmunkások munkanélküliségi aránya évek óta túllépi a 30%-ot, a diplomásoké pedig messze az országos alatt helyezkedik el. De a felsőfokú végzettségű munkavállalók helyzete is egyre képlékenyebb: tíz évvel ezelőtt a diplomás munkanélküliek aránya az összes álláskereső alig 3%-a volt, idén már elérheti a 6%-ot is. A munkanélküli pályakezdő diplomások száma pedig hónapról hónapra aggasztóan emelkedik, jelenleg 12 %. Igaz, hogy az EU több országában is rosszabb a helyzet - még Nyugat-Európában is -, mégis sok diplomásnak kecsegtetőbb lehetőség a „kinti" karrier építése. Hogy miért? Mert akinek végül mégis sikerül idehaza elhelyezkednie, nos az sem számíthat kiemelkedő fizetésre és biztos állásra.
A Fizetesek.hu internetes bérkutatás legújabb adatai szerint bár Magyarországon messze a diplomával rendelkező munkavállalók keresik a legtöbbet, a környező országokhoz képest elmarad a fizetésük. Hazánkban ugyanis főiskolai diplomával a havi bruttó átlagkereset 280 ezer forint, egyetemi végzettséggel 320 ezer. A fizetési felmérés regionális kimutatása Szlovákiára vonatkozóan mind az alap, mind a mesterképzésnél hasonló arányokat mutatott, Csehországban viszont az előbbi diploma 300 ezer forintnak megfelelő cseh koronát, az utóbbi végzettség pedig havi 360 ezer forintot ér.
Jelentősebb különbségek adódnak azonban a szakmai tapasztalatok figyelembe vételénél: a pályakezdő diplomások hazánkban átlagosan bruttó 240 ezer forintra számíthatnak, Szlovákiában 260 ezerre, míg Csehországban több, mint 280 ezer forintnak megfelelő cseh koronára.
Míg az 1-2 éves tapasztalattal rendelkező diplomás munkavállalók a szomszédos két országban több, mint 300 ezer forintot is kaphatnak, addig nálunk ez az érték ezen a szinten is 260 ezer forint körül mozog. A csúcsot a 6-10 ledolgozott év jelenti, ami nálunk jelenleg bruttó 380 ezer forintos bért jelent, a szlovákoknál 400 ezret, a cseheknél pedig bruttó 430 ezret. Több mint 10 év illetve 3-5 év után nagyjából egy szinten mozognak a bérek: Magyarországon bruttó 360 ezer, a Szlovákoknál a legidősebb korcsoportban egy kicsit kevesebb, a csehek minden szempontból itt is vezetnek.
Felmerül tehát a kérdés, hogy egy hazai értelmiségi, aki már a régión belül is kevesebbet keres, miért ne költözzön külföldre, ahol bár további nehézségek várhatják, viszont kétszer-háromszor is annyit kereshet, ha sikerül elhelyezkednie?
Árnyaltabb a kép ugyanis, ha nem csak a száraz országos átlagokat nyálazzuk, hanem szakmák, pozíciók szerint is megnézzük, hogy ki mennyit keres idehaza, illetve a visegrádi országokban.
A legjobban fizetett területek közé a diplomások körében az elmúlt években egyértelműen az informatikus és mérnöki szakmák verekedték fel magukat. Továbbra is jól fizető állásnak számít továbbá a pénzügy illetve a marketing, viszont ezek hátránya, hogy közgazdászokkal és kommunikációs végzettségű álláskeresőkkel Dunát lehet rekeszteni.
Érdemes viszont bármilyen diplomát igénylő pozíciókban próbálkozni a telekommunikációs, gyógyszeripari cégeknél illetve a bankszektorban és befektetések területén tevékenykedő vállalatoknál.
Ezek a jól fizető állások hazánkban átlagosan a bruttó 300 ezret túllépő, esetlegesen a 400 ezer forintot némileg megközelíteni képes fizetést garantáló állásokat jelentik. Összehasonlításként: Szlovákiában, Lengyelországban és Csehországban az információs technológiák és mérnöki szakma fizetései bőven 400 ezer felett csúcsosodnak ki.
De nézzünk jobban körül konkrét pozíciók szerint: amennyiben nem vesszük figyelembe a felsővezetőket és a különböző igazgatói pozíciókat, akkor hazánkban a legjobban fizető diplomás szakma az IT menedzser, bruttó 650 ezer forintos átlagfizetéssel. A listát további - a kívülálló számára nehezen értelmezhető munkakört magába foglaló, de az informatika területén fontos - hasonló pozíciók alkotják, mint az IT tervező, IT projektmenedzser, IT elemző vagy éppen az IT tanácsadó, mind az 500 ezer forintos határt túllépő bérrel. De még a különböző programozók (C++, ABAP, .NET, Java, Oracle stb.) is meg tudják közelíteni ezt a kereseti szintet.
Hazai szinthez mérve jól fizető állásokkal kecsegtet a pénzügyi világ is: a könyvvizsgálók, a privát bankárok, a főkönyvelők, a kockázatkezelési specialisták vagy éppen a pénzügyi elemzők bruttó havi 400 ezer forint feletti fizetésre számíthatnak Magyarországon.
A marketing szakma jól csengő terület, a marketing menedzserek, a PR menedzserek, az account manager-ek, vagy éppen a marketing specialisták bére 300-400 ezer forint között mozog idehaza.
És mi a helyzet a szintén nagy keresletű mérnökökkel? Egy műszaki tervező hazánkban átlagosan bruttó 400 ezer forintot keres, egy gépészmérnök 350 ezret, egy statikus 300 ezret, egy építészmérnök pedig 280 ezret.
Ehhez képest a fent említett három országban legalább 10%-kal magasabb bérre számíthatnak ezek a diplomás szakemberek, nem beszélve arról, hogy egy cégcsoporton belül a munkavállalók ugyanazért a munkáért Németországban, Nagy-Britanniában vagy éppen az USA-ban ennek háromszorosát is könnyen megkeresik. És ma már egy nemzetközi nagyvállalat a tehetséges és ambíciózus dolgozói számára szinte minden esetben biztosítja a külföldi irodákba, leányvállalatokba való áthelyezés vagy pályázati lehetőség esélyét. (Ne felejtsük el persze, hogy a fent említett pozíciókban a bónuszok és prémiumok is számítanak, amelyek jelen esetben nem kerültek az átlagfizetés statisztikái közé, viszont azok aránya külföldön is nagyobb a hazainál.)
Végül, de nem utolsó sorban említsünk meg két fájó és érzékeny diplomás szakmát: az orvosokét és a tanárokét.
Hazánkban az orvosok átlagosan (szakterülettől függetlenül, magán- vagy állami praxisban tevékenykedők béradatait beszámolva egyaránt) havi bruttó 250 ezer forintot keresnek, Szlovákiában - csak hogy ne menjünk messzire - 375 ezer forintot, Csehországban pedig a nálunk elképesztőnek tűnő 440 ezer forintnak megfelelő összeget keresik.
Az oktatók esetében sem kielégítőbb a helyzet: egy középiskolai tanár nálunk átlagosan bruttó 180 ezer forintra számíthat, északi szomszédunknál 210 ezret, míg a cseheknél 250 ezret kapnak. További adalék, hogy a tanárok esetében a külföldre vándorlás mellett a legnagyobb probléma a nagy számú pályaelhagyás, hiszen a frissdiplomás tanárok kénytelenek más területen elhelyezkedni (ha egyáltalán tudnak), a több éve pályán lévők bére pedig az évek számával sem változik jelentősen.
Elszomorító adalék továbbá az is, hogy 4 évvel ezelőtt Magyarország régiós szinten magasan vezetett a bérszínvonalat tekintve. A Fizetesek.hu hazai és a környező országokban elkészített felmérése szerint 2008-ban 20-25%-kal többet kerestek a hazai munkavállalók a többi országnál, egyedül Csehország tudta felvenni a versenyt, az ő esetükben akkor még 5% volt a lemaradás.
Ficza János
(A szerző a Fizetesek.hu munkatársa)
