Európa szerte alulfizetik a tanárokat
Digitális korban élünk és a technológiai fejlődésnek köszönhetően a jövőben átértékelődnek azok a szakmák, ahol az emberi tudásra, tapasztalatra és kapcsolatokra van szükség. A hazai Fizetesek.hu a nemzetközi Paylab bérfelméréssel közösen éppen ezért megnézte, hogy milyen helyzetben vannak Európában azok a munkavállalók, akik napi szinten emberekkel találkoznak: tanárok, orvosok, eladók, SSC dolgozók. A felmérésből az derült ki, hogy leginkább a tanárok nincsenek kellőképpen megfizetve.
A manuális munka automatizálható. Az erőt, monotonitást és időt igénylő munkákat hamarosan robotok fogják végezni helyettünk, de sok olyan szakma van, ami emberi tudást, kreatívitást és kommunikációt igényel. Ezeken a területeken a munkavállalóknak leginkább kiváló kommunikációs készséggel, türelemmel, önuralommal és empátiával kell rendelkezniük. A jövőben nagy szükség lesz ilyen szakemberekre, nem hiába nevezik a „jövő szakmáinak“ azokat, ahol emberekkel kell dolgozni. A tanárok, a menedzserek, az ápolók, a nevelők, az orvosok, a nővérek, a szociális munkások, a pszichológusok vagy éppen az ügyfélszolgálatosok esetében elég gyakori szindróma a kiégés, hiszen nagyon nehéz a személyes érzelmeket különválasztani a munkától. Azt gondolnánk, hogy mindezek miatt az átlagnál jobban meg vannak fizetve, de ez nem feltétlenül igaz. Nem csak nálunk, hanem egész Európában.
A tanárok például annyit keresnek, mint a középiskolai végzettséggel rendelkező többi munkavállaló.
A Fizetesek.hu online bérfelmérés szerint Magyarországon az óvodai nevelők bruttó 230 ezer forintot keresnek átlagosan, az általános iskolai tanárok bére 255 ezer, a középiskolai tanároké 280 ezer, a főiskolai/egyetemi oktatóké pedig alig több mint 290 ezer forint.
A Paylab nemzetközi bérportál további országokban is megvizsgálta a tanárok fizetését:
A Helpdesk operátorok többet keresnek a tanároknál
Az eredményekből az is kiderült, hogy a kutatásban részt vevő országok nagyrészében az általános iskolai tanárok alacsonyabb fizetéssel rendelkeznek, mint az ügyféltámogatás területén dolgozó munkavállalók. Bulgáriában például a tanárok 41%-kal kevesebbet kapnak, mint a Helpdesk operátorok. Ennek leginkább az az oka, hogy közép- és kelet-európai országokban az alacsonyabb bérigények miatt előszeretettel nyitnak SSC központokat a nemzetközi nagyvállalatok, ám a nyelvtudást igénylő pozíciók esetében így is az átlagnál magasabb béreket kínálnak.
A tanárok és a bolti eladók egy szinten keresnek
A Paylab elemzéséből az is kiderült, hogy Litvániában, Lettországban, Szlovákiában, Csehországban, Bulgáriában és Romániában az általános iskolai tanárok alig keresnek többet a bolti eladóknál. A Fizetesek.hu adatai szerint Magyarországon ráadásul a két pozíció átlagbére azonos.
Egyedül a szlovén, horvát és finn tanárok örülhetnek magasabb életszínvonalnak, mint a kiskereskedelmi dolgozók.
A felsőoktatás fizet a legjobban
A vizsgált országok mindegyikében a felsőoktatásban dolgozó pedagógusok az orvosokkal keresnek egy szinten, de Romániában például kétszer akkora az átlagbérük. Szlovéniában, Romániában, Horvátországban, Bulgáriában és Macedóniában a főiskolai és egyetemi tanárok 50%-kal magasabb fizetésre számíthatnak, mint a középiskolai tanárok. Ezzel ellentétben Finnországban és a Balti államokban a főiskolai, egyetemi és középiskolai tanárok fizetése között nincs lényeges különbség. Mindeközben az óvodai pedagógusok keresik mindenhol a legkevesebbet.
