Magabiztosak vagy irreálisak? Egyedül a pályakezdők fizetési elvárásai magasabbak, mint a valós bérek

A legmagasabb fizetési elvárásai a pályakezdőknek vannak, az idősebb álláskeresők realistábbak. Sőt, ők gyakran alulértékelik magukat olyan pozíciókban, ahol nincs kellő tapasztalatuk. Mindeközben a Z generáció (vagyis a 24 év alattiak) képviselői átlagosan 9 százalékkal többet kérnek annál, mint amennyit ez a korosztály a valóságban kap.

A Fizetesek.hu a Paylab nemzetközi bérfelméréssel közösen Európa 12 országában nézte meg a munkavállalók fizetési igényeit. Az elemzés több mint 73 ezer válaszadó adatait tartalmazza. A felmérésből kiderült, hogy a munkaerőpiac legfiatalabb képviselői dinamikusabban építik a karrierjüket, gyakrabban váltanak munkahelyet és több szakmát illetve pozíciót is kipróbálnak rövid időn belül.

A szakmai tapasztalat hiánya nem akadály

A mai munkaerőpiac adottságai lehetővé teszik, hogy az álláskeresők olyan pozíciókban is kipróbálják magukat, amelyekben nincsen tapasztalatuk. Mindez nem véletlen, hiszen a munkaerőhiánynak köszönhetően a munkaadók is rugalmassabbak, engedékenyebbek, így könnyebben alkalmaznak olyan pályakezdőket, akiket képezni, tanítani és formálni tudnak. Éppen ezért a tapasztalat hiánya ma már nem akadály, hiszen sok esetben más adottságokkal is helyettesíteni lehet: a nyelvismeret, a rugalmasság vagy a kommunikációs készség sok pozíció esetében jó kiindulópont. Mindez nem csak a pályakezdőkre igaz, hiszen ma már a karrierváltás egy könnyen megvalósítható, realista vállalkozás.

Elvárt bérek és a valóság

A Paylab felmérése szerint Európában átlagosan 9%-kal kérnek többet a 24 év alatti álláskeresők, mint amennyi ennek a korcsoportnak az átlagbére. Ezzel szemben az idősebb generáció óvatosabb: a 25-44 évesek inkább átlag 2%-kal kevesebbet kérnek, a 45 év felettiek pedig 5%-kal.

Magyarországon a Fizetesek.hu által készített kutatás szerint szintén a 25 év alattiak a legbátrabbak: ők átlagosan 4%-kal kérnek többet (a korcsoport átlagbére bruttó 255 ezer forint, ezzel szemben átlag 266 ezer a fizetéi elvárás), de a többi generáció esetében már 8-13% arányban mondanak kisebb összeget a jelentkezők annál, mint amit valójában megkaphatnának.

A 25-34 éves munkavállalók ugyanis átlagosan bruttó 342 000 Ft-ot keresnek, az önéletrajzaikban viszont 313 800 Ft szerepel (mínusz 8%), de míg a 35-44 évesek bére a legmagasabb Magyarországon (404 200 Ft), nekik átlag 353 ezer forintos elvárásaik vannak (mínusz 13%).

A 45-54-es korcsoportnál 9% a különbség (372 ezer szemben 339 ezer forinttal), míg az 55 év felettiek esetében újra 13%-os a szakadék: ők bruttó 329 400 Ft-ot kapnak, de átlagosan 288 ezer forintot kérnek.

Hogyan készülj egy bértárgyalásra, ha még nincs tapasztalatod?

A munkaerőpiaci értékedet akkor is ismerned kell, ha előtte még sosem dolgoztál egy adott pozícióban vagy szakmai területen. Mint minden, ez is csak felkészülésen múlik és itt is érvényes a mondás, hogy a bátraké a szerencse.

Az álláskeresők elvárásai ritkán egyeznek a valós fizetésekkel. A legtöbb esetben a munkavállalók ugyanis alulértékelik megukat, máskor pedig túl sokat kérnek. Egyik sem jó megoldás, de nehéz megtalálni az arany középutat. Egy adott pozíció átlagfizetése ugyanis sok mindenen múlik: a szakmai tapasztalat, a cégnagyság, a munkaadó működési területe vagy éppen a régió mind-mind befolyásolja a fizetések nagyságát. Az átlagbér csupán egy jó kiindulópont. A bértárgyalás során ráadásul sok olyan külső behatást is figyelembe kell venni, ami elsőre a pályázónak eszébe sem jut.

A Fizetesek.hu éppen ezért összegyűjtötte azokat a területeket, amelyek a leginkább befolyásolják a fizetések alakulását.

1. Munkaidő (műszakok, túlórák, éjszakai munka, hétvégi munka)

A munkaidő hossza nagy hatással van a fizetésre. Már a bértárgyalás során kérdezz rá, hogy az alapbér havi (vagy heti) hány munkaórára érvényes és fizetik-e a túlórákat. Fontos, hogy abban is előre megállapodjatok, hogy a munkaidő mekkore része vonatkozik estére, éjszakára vagy éppen hétvégére.

2. Céges eszközök saját használatra

A munkavállaló kényelme azon is múlik, hogy a cég által biztosított eszközök - mint például a mobiltelefon, a notebook vagy az autó - magáncélokra is használhatók-e. Sok munkaadó továbbá kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosít az alkalmazottai számára vagy engedélyezi, hogy a gyártásból visszamaradt fölös alapanyagokat illetve árukészletet a dolgozók felhasználják.

3. A céges utak mennyisége

Amennyiben rendszeresen jársz üzleti utakra, a munkaadónak biztosítania kell az ez után járó pénzbeli kompenzációt, illetve/vagy biztosítania kell étkezi utalvány, az utazás költségének megtérítését, valamint szálláshelyet. A külföldi utak természetesen anyagilag kifizetődőbbek az alkalmazottak számára.

4. Bónuszok

Az egyik legnépszerűbb juttatás a havi illetve az éves bónusz vagy jutalék. Az állásinterjún érdemes megkérdezni, hogy milyen pénzbeli juttatásokat biztosítanak az alkalmazottak számára: vannak-e havi jutalékok, 13. bér esetleg év végi bónusz. Sok cég nem csak az értékesítőknek biztosít jutalékot, hanem azoknak a dolgozóknak is, akik növelik a minőséget, átlagon felül teljesítenek, csökkentik a kiadásokat, innoválnak, új alkalmazottakat hoznak a céghez vagy túllépik a megadott célokat.

5. Felelősség

Az állásinterjú egyik alapszabálya, hogy a fizetésről csak azután beszéljetek, hogy az interjúztató fél bemutatta a munkaköri leírást, a feladataidat és azt, hogy mi minden fog a te felelősséged alá tartozni. Főleg a kisebb cégeknél gyakori, hogy az egyes pozíciók feladati keverednek, így olyan, mintha egyszerre több feladatot is ellátnál. Ez gyakran nagy nyomással és stresszel jár. Mindezek ismeretében kell meghatározni a fizetési igény nagyságát.

6. Próbaidő

Ha olyan pozícióban kezdesz el dolgozni, amiben még nincs tapasztalatod, a munkaadó zsákbamacskát vesz, hiszen semmi sem garantálja, hogy a megfelelő alkalmazottat találta-e meg. Éppen ezért fontos a kompromisszum: például, hogy a kezdőfizetés a próbaidő végeztével változhat. A próbaidő hossza általában 3 hónap, de a menedzseri pozíciók esetében ez akár 4-6 hónapra is növekedhet. Így mindkét félnek lehetősége van arra, hogy megtudja, megfelelt-e az elvárásoknak a közös munka. Ezzel érhető el a legkönnyebben, hogy mindenki elégedett legyen.