Továbbra is jelentős a nemek közti bérszakadék
Magyarországon a nők átlagosan 21%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál – derül ki a Fizetesek.hu legújabb kutatásából. Az előző évekhez hasonlóan a legnagyobb differencia a 35-44 éves munkavállalóknál mutatkozik, valamint a diplomások és a magasabb pozíciók esetében.
A közeledő Nemzetközi Nőnap, valamint a március 5-i Egyenlő Fizetés Napja alkalmából a Fizetesek.hu kutatói megnézték, vajon mekkora a nemek közti bérszakadék ma Magyarországon?
Az eredményekből kiderült, hogy az elmúlt év során - csakúgy, mint 2011-ben - a hazai nők átlagosan 21%-kal kevesebbet kaptak, mint férfi kollégáik. A legfrissebb adatok szerint ugyanis a férfiak bruttó átlagfizetése 255.000 forint, míg a nőké 210.500 forint.
Ez a különbség némileg magasabb az európai átlagnál, ami jelenleg 17%.
Nálunk a legnagyobb különbség a 40 év feletti munkavállalók körében mutatkozik: 45-54 éves korosztály esetében 25%, a 35-44 évesek között pedig 26% a differencia a két nem fizetése között. A legkisebb, 11%-os lemaradás a 24 év alatti, leginkább pályakezdő nőknél adódik, 34 éves kor alatt pedig átlagosan 18% a különbség.
A diploma sem feltétlenül garancia az egyenlőségre: főiskolai végzettséggel ugyanis a gyengébbik nem képviselői 25%-kal, egyetemi diplomával pedig átlagosan 23%-kal alacsonyabb fizetésre számíthatnak. Ezt a szakadékot csupán az alapfokú végzettségű munkavállalók 21%-os bérkülönbsége tudja megközelíteni. Érettségivel, szakközépiskolával a nők fizetési lemaradása 18% illetve 19%, a legkisebb - 12%-os - különbség pedig az OKJ-s papírokkal mutatkozik.
Nagyobbak az eltérések a pozíciószintek szerinti összehasonlításnál: míg a felsővezető nők átlagosan negyedével kevesebbet kapnak, mint a férfiak, addig a segédmunkásoknál csupán 5% a különbség. A középvezetők esetébén és a szolgáltatási szférán belül 16%, az irodai dolgozóknál 10%.
A Fizetesek.hu eredményei szerint a cégtulajdon nem befolyásolja számottevően a nők diszkriminációját. A külföldi cégeknél 18%, a belföldi tulajdonú munkaadóknál 19%, állami alkalmazottként pedig átlagosan 21% a differencia.
Ha a fizetéseket pozíciók és szakmák szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg árnyaltabb képet kapunk. Az eredményeket ugyanis befolyásolja az is, hogy melyik nem képviselői dolgoznak többségben az adott területen.
Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően az ügyvezető igazgatók 27%-kal, a pénzügyi igazgatók 25%-kal, a kereskedelmi igazgatók pedig 18%-kal kapnak kevesebbet, ha nők.
De az olyan pozíciókban is, mint a közigazgatási referens (24%), a projektmenedzser (23%), a szakács (22%), az újságíró (18%), az ügyvéd (17%), a személyzeti tanácsadó (15%), vagy éppen a könyvelő (10%) jelentős a nők lemaradása.
Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a bérszámfejtők esetében 22%-kal, gyógyszerészeti laboránsok esetében 13%-kal, az office managereknél 12%-kal, az egészségügyi nővéreknél 10%-kal, az általános iskolai tanároknál 5%-kal keresnek többet a nők, hiszen ezekben a szakmákban ők vannak többségben.
